Navigáció: Regények Szent Orpheus Breviáriuma Eszkoriál Tartalommutató

Tartalommutató

Szentkuthy Miklós: Eszkoriál

Tartalommutató

Borgia Ferenc (1510–1572)  

Borgia Lucrezia csodáról beszél Juan atyának  

Borgia Ferenc zongorázik V. Károlynak  

Cesare a kriptában; egész Spanyolország kifejeződik egy kőkoporsó domborművében (Don Juan de Tavera)  

Borgia Ferenc imája és önelemzése – a nagy-barokk egyéni megszentelése, egy nagy emberi magánosság és egy egész ország egybeolvadása: ilyen érzésekből született a kő-Escorial – meg ez a papírból való is  

Borgia Ferenc beszélgetése egy eretnekkel a Tóbiás könyvéről  

az „igazságosság” olcsó és értéktelen formája  

az alamizsnálkodás beteges változatai  

a kis-törzsi életbe való korlátolt belebutulás  

vagy túl üres misztérium vagy túl bornírt tárgyhoz kötöttség – neurotikus, filozófiátlan végletek  

Asszíria-irigykedés és Asszíria-gyűlölet belső ellentmondásai  

végletes kétely és emellett kezdetleges babonák: idegjáték ez is  

arisztokrácia-gyűlölet és arisztokrácia-koldulás: pusztulásra ítélt egyensúlytalanság  

túl élettani gondolkozás és túl elvont gondolkozás meddő haláltánca  

pénzéhesség és halál-hókuszpókusz: két kétségbeesés-változat  

Tóbiás húsvéti lakomája  

iráni hitrege, sémita hitrege: a kettő harca a fiatal Borgia Ferenc lelkében  

egy Olympias nevű zug-eretneknő (Nagy Sándor anyjától vette a nevét) a pogány mítoszokról beszél Borgia Ferencnek és barátjának: a Tóbiás-világ után ez a másik  

ősálmok és pillanatnyi valóságárnyalatok kapcsolata  

a mítosz két alapvonása: a valóság azonossága önmagával és minden valóság örök titokzatossága  

mítosz és valóság nem különböző világok  

Fülöp macedón király megpillantja Olympiast: itt forrt valóban egybe magas-hittan és „conditio humana”  

a „szépség” esztétikainál mélyebb értelme az Olympias világában  

a szertartások születése, leírása  

Borgia Ferenc válaszúton: mit keressen? sémita lélek-delíriumot vagy macedón test-delíriumot? pszichológiát vagy plasztikát?  

egypár lap II. Frigyes solymászkönyvéből  

Izabella császárnő arcképe  

hárman beszélgetnek, többek között a férfiak és nők kapcsolatáról is, lovaglás közben  

barokk önelemzés, barokk önbírálat Borgia Ferencben  

Izabella az égi szerelem (minden elemezhető és ezer árnyalatú valósága mellett), castrói Eleonóra a földi (minden égi erénye mellett), bolyongás a két nő között, éppúgy, mint elébb a természetből és a természetfölöttiből élő mítoszok között  

feleségül veszi Eleonórát; az ortodoxia diadala?  

regényes részlet Borgia Ferenc életéből – hogyan tétovázik és emésztődik Izabella, Eleonóra, V. Károly és Marvell között: bonyolódó helyzetek, bonyolódó pszichológiák és intrikák – elvágyódik ebből a színpadi, de velőt-szárító barokkból  

a haldokló csecsemő keresztelése  

avilai Teréz költői elmélkedése a keresztelésről: ez megint úgy Spanyolország, ahogy Borgia Ferenc imája volt V. Károly jelenlétében  

az eretnek kommentár ugyanerről a keresztelőről  

alkatvizsgáló orvosok és kórokozó sejtecskéket vizsgáló orvosok nem is éppen akadémikus harca a haldokló császárnő betegágya körül  

anarchista csordák hömpölyögnek az utcán  

Izabella halála után Borgia Ferenc Kínába akar menni, s ezért elolvas egy kínai történelmi könyvet  

a kiábrándult kínai történetbölcselő már igazság és nem-igazság ellentétével sem törődik: nagyon öreg  

a kínai császár férjhez akarja adni megunt barátnőjét, Wang Lit  

gúnyolódó plakátok  

inkvizíció és vezeklés a régi Kínában  

veszekedő ügyvédek  

zsoldos-inkvizítorok és udvarhölgy-inkvizítorok  

fura sorsok: Kwa, a filozófus és Zen, az orvos  

kedvenc freskótéma a festőknél: „filozófusok az istállóban”  

egy szép állatfestmény: őzek  

a hölgyek kamarillája a hajón  

egy alvilági házasságközvetítő odújában  

a festők hogyan örökítették meg a hajón tanácskozó hölgyeket? (a hajó elszakadt a parttól és eltévedt az óceánon)  

egy kínai író könyvében, a Mákonyos Anatómiá-ban, megírja a bonctani érdeklődés és a divatárnyalatok iránti érdeklődés összefüggéseit  

hajszálpontos elemző lélekrajz az ókori Kínából: egy „Beth T’á”-nak és „istennőnek nevezett hölgy arcképe – nyilván kulcskönyvnek szánta a háromezer év előtti író; élő modellje volt  

a császári nővér haldoklása és a temetési tervek  

az ideges kérő  

ókínai lábfej-himnusz  

Atlantisz érkezése  

Luangot idegen érdekek szolgálatába fogják  

régi kínai vers: a Mandarinok Fű Litániája – ezt hímezték Wang Li köpenyére  

Konfuciusz nagy vallomása Wang Lihez  

Lao-ce vetélkedő vallomása Wang Lihez  

a császári nővér a ravatalon, Atlantisz a koporsónál, a temetési szokások – persze forradalom is  

megjelenik a színen Dólon Dubassu, a mongol fejedelem – egy róla szóló beszéd részlete  

Wang Li és Atlantisz találkozása – nyelvi nehézségek az egyébként diplomatikus társalgás közben; tíz világhírű illusztráció ehhez a jelenethez: Wang Li halála  

a kínai császár tragikomikus bukása, a mongolok győzelme  

miután Borgia Ferenc már egy kínai történelmi művet elolvasott, szeretne elmélkedő jellegűt is olvasni: egy 16. századi filozófus könyvét veszi hát kezébe  

sem a valóság maga, sem annak bármilyen értelmezése nem ad megváltást a boldogságra és igazságra törő embernek  

lehet-e az égi misztikát és az evilági diplomáciát, teologikumot és politikumot egybeolvasztani? Nem fából vaskarika-e?  

lehet, hogy az istenek csak azért csinálták ezt a világot, hogy aztán ennek a világnak törvényeivel nagyon is ellentétes másik világot kényszerítsenek bele vagy követeljenek az embertől?  

milyen erős a természet, s mégis milyen sokan szeretnek, akarnak és tudnak elszakadni tőle – vagy ez csak ál-elszakadás? Jogos öröm az akarat öröme? s vajon valóban szabad?  

minden erkölcstanok közös magva; szerelmi kérdés, szociális kérdés  

mért kell terjeszteni, kényszeríteni, propagálni az igazságokat? mért nem természetesen világolnak belénk?  

misztika is, diplomácia is: egyoldalúságok  

„test” és „lélek” túlzott és fölösleges szembeállítása; valami harmadik a lényeg  

Krisztus és Sátán örök harca a kínai filozófus szemszögéből  

egy kínai császárnő érthető utálata úgy az egyoldalúságok, mint a megalkuvások iránt (közben legyezi magát)  

Buddha akkor is téved, mikor elmerül az evilági történelembe, de akkor is, mikor elmegy ismeretlen remetének: hol a kiút?  

a szenvedés különböző felfogása a spanyol barokkban és a kínai kételkedésben  

a spanyol barokk rettentő érzékiessége – az érzékietlenség érdekében: veszélyes paradoxon, véli Wü Lay Jü, aki persze távolról sem utolsó fórum  

egyúttal a spanyol lélek meghatározása: s itt Borgia Ferenc az Escorial, a barokk stílus, Spanyolország és maga „Orpheusz” is egybeesnek  

skolasztikus elvontságok és túl színes viasz-szobrok a spanyol vallásosságban  

harc is rossz, kontempláció is rossz?  

„szabad akarat” vagy „végzet”: a fölösleges és ál-problémák közül egyike a legjellemzőbbeknek – mi a kínai megoldás?  

a régi Róma nem igazi Hellászt (a) és nem igazi Palesztinát (b) közvetített a későbbi Európának: bár mint kínai nemigen érzi jogosultnak ebben a dologban határozottabban beszélni (szerénysége dicséretre méltó)  

az örökké egyforma embert vagy az örökké változó stílusokat élvezzük-e inkább a történelemben?  

párt és igazság viszonya  

talán nincs is különbség lényeg és járulékok között  

a kínai császárnő rossz véleménye a túlzott engedelmességről és a túlzott rendről  

a barokk Rend  

hogy lehet a kalandos ifjú lovagot és a megérett számító bölcset egybekovácsolni? a holdat és a kancelláriát?  

Borgia Ferenc útja a császárnő holttestével  

a császárnő a ravatalon  

Borgia Ferenc levele egy jogásszal való vitatkozásáról  

egyén a valóság, nem „humanité universelle”  

politikus-típusok (mondén, elméleti, vakbuzgó stb.)  

édeskés és képmutató idealizmus helyett Borgia Ferenc keserű realizmusa  

egyetlen elve: minden egyes ember kövesse a maga körében az Evangéliumot  

a cél nem lehet az elnyomottak rászabadítása a zsarnokra, hanem hogy a zsarnok váljék jó kereszténnyé  

Borgia Ferenc Ferrarában; Renata arcképe  

beszélgetés Kálvinról és politikáról az Esték udvarában  

Borgia Ferenc nagy magánbeszéde Kálvin üres karszékével szemben: vállalja az isteni dolgok és világi dolgok elkerülhetetlen kompromisszumát  

Borgia Ferenc részletes jelentése Avilai Terézről  

Borgia Ferenc fáradozásai egy keresztes hadjárat létrehozásáért  

franciaországi intrikák  

Seugne hercege: arckép  

Borgia Ferenc szomorú levele a pápához  

fogságba esik  

utolsó jelentése  

Don Juan d’Austria bevonul az Ezeregyéjszakába  

kérdőjelek, exitus, szentség